Ötven éve a (diák)színpadon
Mint már megírtuk, múlt hétvégén zajlott a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad 50 éves találkozója. A háromnapos ünnepség igyekezett teret adni az egykori és jelenlegi diákszínjátszóknak az emlékek felelevenítésére, de a kiállítások, színdarabok, műhelymunkák által jobban megismertették magukat a közönséggel is.
Az egy hete kezdődött ünnepség megnyitóval indult, amelyet a fotókiállítás-megnyitó követett a városi parkban. A Kovászna Megyei Művelődési Központtal közösen létrehozott molinó azóta is várja az érdeklődőket, az arra járókat. Az első, 1975-ös darabtól kezdve az idei Az ember tragédiája-darabig minden előadásról megtekinthetők a plakátok és fényképek. A képeket az emlékkönyvben megjelenő írásokból kiragadott idézetek teszik még élettelibbé.
A megnyitót követően az említett kötetet, a Félszázadév, varázskörben című emlékkönyvet mutatta be Molnár János és Molnár Júlia a művelődési központban. Júlia többek között a könyv szerkezetét is ismertette a jelenlévőkkel. Mint mondta, a borítót, ahogyan az egész rendezvény arculatát is, Faragó-Albu Abigél egykori diákszínjátszó tervezte. Az első oldalon a mostani diákok közül rajzban is a legtehetségesebb Ambrus Édua munkája található, amely az iskolát ábrázolja.
– A tartalomjegyzékben látható, milyen elképzelés szerint próbáltuk a szerkezetét felépíteni. A könyv első felében olvashatók azoknak a személyeknek az írásai, akik mentorai voltak a diákszínjátszó mozgalomnak – iskolaigazgató, aligazgató, polgármester stb. −, valamint bemutatkoznak azon testvériskolák képviselői, akikkel hosszú éve tartjuk a kapcsolatot. Ezt követően azok írásai következnek, akik a művészi pályán maradtak. Ezt az én kedvenc részem követi, amikor a volt színjátszók emlékeznek. Olvasásuk által úgy éreztem, én is részesévé váltam a történetüknek – sorolta Molnár Júlia. Hozzátette, a kötet egyik különleges írása Czilli Aranka tollából érkezett, akit költőként és prózaíróként ismerünk, ezúttal azonban egyfelvonásos drámát írt a kötetbe.
Az első nap a Pokolsár Egyesület színjátszó csoportjának előadásával ért véget. Tamási Áron Vitéz lélek című írása nyomán a darabot Gazda József, a Diákszínpad első és Molnár János jelenlegi vezetője közösen rendezték. Az egykori diákszínjátszókból alakult csoport első ízben tartott attól, hogy a darab „Molnár János féle” lesz, azonban hamar kiderült, hogy a rendező alázattal kezeli Gazda tanár úr elképzeléseit.
Pénteken emléktábla-avatással indult a nap a líceum udvarán, majd a (Diák)színjátszás helye és szerepe világunkban című szakmai konferencia kezdődött. Ezután megnyitották az Ignácz Rózsa teremben a plakátkiállítást, amely majdnem minden előadás plakátját felsorakoztatja. Utolsó nap, szombaton műhelymunkák várták az érdeklődőket Kozma Attila és Somogyi István vezetésével, majd Kozma Attila mutatta be rendhagyó módon, színészi produkcióként Az első székely maroktávbeszélő használati utasítása című könyvét. Délután a mai Diákszínpad mutatta be Madách Imre Az ember tragédiája című művét, amelynek a végén a közönség állva tapsolt, és együtt énekelték el a magyar és székely himnuszt. Végül színjátszók báljával ért véget a tartalmas ünnepi programsorozat.